2023 decembere előtt sosem jártam még Svájcban. Valahogy sosem alakult úgy az életem, hogy dolgom legyen arra, az autóversenyzést a helyi törvények tiltják, ám most, hogy „teljesen véletlenül” a környéken jártam… 🙂
Télen a városnézés kellően megosztó program, így az arany középutat választottuk a város szépségeinek szakadó hóesésben való megcsodálása és a fűtött múzeumok között. Sport (és foci) rajongóként, ha csak egy múzeumot lehet választani ebben a városban, akkor az biztosan a FIFA múzeum lesz.
Egy szombati délelőttöt választottunk a vizitre, így biztosak voltunk benne, hogy nem leszünk egyedüli látogatók. Rajtunk kívül inkább fiúk, férfiak, illetve egy ifi csapat voltak ott, de egyáltalán nem tűnt elviselhetetlennek a tömeg, a múzeum eleve nagy alapterületén kényelmesen elfértünk. Plusz pont, hogy azok, akik családi programnak gondolták az aznapi látogatást, nem az egészen kicsi gyermekeikkel tették ezt, hanem azokkal, akik már fel is fogják, hogy mit látnak.
A recepción nagyon kedves, angolul tökéletesen beszélő fiatalember segített nekünk a jegyvásárlásban, illetve a sajtóbelépőm intézésével. Hogy kényelmesen nézhessük meg a kiállítást, a cuccainkat letehettük az alagsorban lévő, zárható szekrényekben (hátizsákkal amúgy sem engedik be a látogatókat). Ez már izgalmas volt, mert az egyes fiókokon legendás focisták nevei szerepelnek, sőt, hogy könnyebben megtaláld a kedvencedet, az egyes országokat különböző színekkel, színpárokkal különböztetik meg: világoskék-fehér (Argentína), piros-sárga (Spanyolország), sárga-zöld (Brazília), fehér-fekete (Németország). Legnagyobb bánatomra a kedvenc játékosom, Gabriel Batistuta nevét nem találtam meg, a Figo-Messi-Puskás szekrények már foglaltak voltak, Szoboszlainak MÉG nincs szekrénye, így nagy duzzogva 😀 Maradonára esett a választásom, a barátnőm ragaszkodott az olaszokhoz, így Totti hiányában Maldini lett a tuti befutó.
Az előtérben egy hatalmas installációval kezdődik a kiállítás, ami a Rainbow, azaz szivárvány nevet kapta. Ez egy 35 méteres, félkörív alakú vitrin, amiben a világ összes FIFA tagországának épp aktuális válogatott mezeit láthatjuk színek szerint elrendezve. A tárló külső részén az eddigi világbajnokságokon, főleg a rajongókról készült fotókat nézhetjük végig.
A Rainbow mögött kapott helyet az úgynevezett Timeline, azaz idővonal, ahol főleg az első világbajnokság óta bekövetkezett szabályváltozásokat követhetjük figyelemmel. Gondoltad volna például, hogy a sárga és piros lapokat csak 1970-ben vezették be?
Az előtérből az alagsorba vezet a kiállítás menete, ahol a FIFA World Cup Gallery vár ránk. Itt olyan kincsekkel találkozhatunk, mint a férfi és női világbajnoki kupák, eredeti, meccsen viselt játékos- és bírói mezek, kapuskesztyűk, sportszárak, cipők, akkreditációs kártyák, labdák, illetve a világ minden tájáról származó, eredeti székek egy-egy nevesebb stadion lelátójáról.
A kedvenc darabunk vitathatatlanul a 2010-es VB sztárja, a vuvuzela volt, szerintem nem vagyok egyedül a világban, aki most is hallja a fejében a rettentő idegesítő zúgását.
A kiállítás interaktív részeként többek közt eltáncolhatod egy-egy nemzet gólöröm-koreográfiáját (nagyon vicces még nézni is 😀 ), vagy a sötétkamrában kitapogathatod Piquét, az 1986-os mexikói VB kabalafiguráját.
A legjobb talán mégis a mozi volt, ahol pár perces eltéréssel két filmet is megnézhetünk az eddigi világbajnokságok legmeghatározóbb pillanatairól, híressé vagy hírhedté vált jelenetekkel, pályafutásokat meghatározó gólokkal, vagy épp kihagyott 11-esekkel, élő és már sajnos eltávozott, legendás játékosokkal, diadalmas győzelmekkel vagy épp csúfos kudarcokkal. Szó szerint libabőrös voltam azoknál a jeleneteknél, amiket annak idején élőben, tévében láttam és még emlékeztem rájuk, vagy, amikor felfedeztem egy-egy játékost, aki közelebb áll a szívemhez.
Innen az első emeletre mentünk tovább, amit szinte teljes egészében az e-sportnak, illetve az interaktív résznek szenteltek. A belépőjegyeddel egy villámgyors regisztráció után beállhatsz szögletet, szabadrúgást, vagy 11-est lőni, Xboxon a hivatalos FIFA játékokkal játszani, vagy egy régi, asztali gombfocit kipróbálni.
Azért, amikor viszontlátod a 2004-es FIFA játékot egy múzeum vitrinjében, elgondolkozol, mennyire öreg vagy… 😀
Szintén az első emeleten kapott helyet a büfé és a shop, ahol a hagyományos szurkolói pólók, kulcstartók stb. mellett, ha kellően mélyen a zsebedbe nyúlsz, megveheted Alessandro del Piero, Francesco Totti vagy épp Lionel Messi eredeti aláírásával ellátott mezét (Diego nem eladó!).
És, hogy a cukiságfaktor is ki legyen maxolva: egy vitrinben megpillantottuk az egyes világbajnokságok (férfi és női) plüss kabalafiguráit, a kedvencemről most olvasom a neten, hogy nem egy jeti, hanem egy szerencsétlen hóbagoly… 😀
Körülbelül két órát töltöttünk el a múzeumban, de így kényelmes tempóban és alaposan meg tudtunk nézni mindent.
Ha igényli az ember, kérhet vezetett túrát is, ahol szuperül elmagyarázzák, mit is látunk pontosan. Mellettünk két uruguayi hölgynek mutatta be egy idegenvezető a tárlatot, kifejezetten a saját országukra koncentrálva – néha én is bele-bele hallgattam a beszélgetésbe. Telefonnal engedélyezik a fotók vagy videók készítését. Az ott készült képeimet az Instagram oldalamon, a kiemelt sztorik közt megnézheted.
A FIFA múzeum kétségkívül nem a legolcsóbb zürichi program, de úgy gondolom, a labdarúgás szerelmeseinek minden fillért megér.
A múzeum honlapját angol nyelven itt találod
Nyitvatartási idő: Hétfő kivételével minden nap 10:00-18:00 (utolsó belépési lehetőség 17:30-kor), de nézzétek meg az épp aktuális infót, és vegyétek figyelembe a svájci munkaszüneti napokat is!
Belépők: Megveheted online, vagy a helyszínen is
